Dadogás.HU

Mit ne tegyünk élettani dadogás esetén

• Ne mondja a gyermekének, hogy dadog!
  
• Ne ismételtessék!
• Ne produkáltassák!
• Ne legyen kötelező a beszámolás az óvodai történésekről!
• Lehetőleg ne legyen beszédhibás a környezetben!
• Ne szakítsuk félbe!
• Ne veszekedjenek a gyermek előtt!
• Ne siettessék a gyermeket!
• Ne beszéljenek túl hangosan!
• Ne fárasszák a gyermeket!
  

Mit tegyünk élettani dadogás esetén

• Nyugodt, halk, dallamos beszédminta nyújtása.
  
• Ismételje meg kicsit megváltoztatva a gyermek mondatát természetesen.
• Beszéltesse kevesebbet, ha fáradt a gyermek.
• Nyugtassa meg gyermekét, ha ideges!
• Bábozzanak sokat együtt!
• Énekeljenek sokat!
• Szavaljanak verseket!
• Nézegessenek sokat képeskönyvet!
• Sokat meséljen gyermekének: "Jó éjszakát mese"!
• Önbizalom növelése.
  

Tanácsok a szülőknek, pedagógusoknak

• A legtöbbet a szülői ház, a közvetlen környezet tehet a gyermek érdekében, ezért a dadogó kezelése soha nem szorítkozhat csak a gyermekkel történő logopédiai foglalkozásra, hanem ebbe mindig be kell vonni a szülőt is!
  
• Sokat tehet a gyermek érdekében az óvoda, az iskola is! A tanár türelmesen hallgassa végig a gyermeket és segítse azzal, hogy a "kritikus" megakadásoknál mondja ki a gyermek helyett a kívánt, vagy hasonló szót, illetve kifejezést. A pedagógus is serkentse a gyermek önbizalmát, bátorítsa, dicsérje a gyermeket, oldja szorongását, beszédfélelmét. Soha ne legyen türelmetlen a dadogó gyermekhez!
• Nem szabad megengedni, sem az óvodában, sem az iskolában, hogy az osztálytársak csúfolják, gúnyolják a beszéddel küszködő gyermeket!
• Fontos, hogy a szülő is és a pedagógus is jó beszédpéldát nyújtson a gyermeknek!
• A legfontosabb a gyermek számára az elfogadó szeretet. Nem szabad a dadogás tényét tragédiaként megélni. Ahhoz, hogy a gyermek el tudja önmagát fogadni, feltétlenül szükséges, hogy a szülők is elfogadják őt!
• A dadogó gyermek elfogadása nem jelenti azt, hogy ne próbáljuk a beszédhibát javítani!
• A javulás esélyét nagymértékben növeli a dadogó javulásba vetett hite!
• Mindenekelőtt a szülőnek kell elhinnie, hogy van esély a beszéd rendezésére! Az Önök hite, bizalma, türelme, kitartása jó hatással van a gyermekre!
• Fontos, hogy megértsék: kemény és következetes munkára van szükség, mely során értékelni kell minden apró előrelépést!
• Döntő jelentősége van annak, hogy a gyermekek gondolatvilágát pozitívvá formáljuk, önbizalmukat, biztonságérzetüket növeljük!
• A dadogó gyermeknek sok dicséretre és buzdításra van szükségük, vegyük észre igyekezetüket, jószándékukat mindenben és a legkisebb eredményt is dicsérjük meg! Az elismerés, a teljesítmény öröme javítja önbizalmukat!
• Ha elégedetlenek vagyunk velük, azt elsősorban ne szidással adjuk tudtukra, hanem biztassuk, hogy próbálja újra!
• A terápia általában hosszú időt vesz igénybe, a javulás nem egyenletes, előfordulnak visszaesések, de fontos, hogy ekkor se veszítsék el hitüket!
• Ne mondják a gyermeknek, hogy dadog, vagy hogy "Ne dadogj"!
• Ne siettessék! (A sietség fokozza a feszültséget.)
• Ne legyen a beszéd túl hangos! (Ez is fokozza a feszültséget!)
• Fontos a szülők beszédpéldája, nyugodtan, halkan, dallamosan, hangsúlyosan beszéljenek!
• Ha a gyermek hosszasan elakad, kérdéssel segíthetnek rajta, pl. jó, ha a kérdésben szerepel az a szó is, amelynél elakadt a gyermek!
• Ha a gyermek fáradt, ne beszéltessék sokat!
• Hasznos a közös éneklés, verselés, könyvek közös nézegetése.
• Ha a gyermek mesélni akar valamit, a szülő üljön oda mellé, érezze a gyermek, hogy odafigyelnek rá! Ez növeli a beszédkedvét, ilyenkor lassabban, meggondoltabban képes beszélni. Fontos, hogy ne szakítsák félbe, engedjék, hogy kibeszélje magát, ugyanis a gyermekek sokszor azért beszélnek gyorsan, mert félnek, hogy nem hallgatják őket végig, ezért sietnek!
• Ne fárasszák túl se szellemileg, se fizikailag a gyermeket, nagyon fontos a nyugodt, megfelelő időtartamú alvás, pihenés, kikapcsolódás. Játékai lehetőleg lazító, pihentető hatásúak legyenek.
• A rendszeresség a tevékenységekben növeli a gyermek biztonságérzetét, ezért jó, ha van egy megszokott napirendje, mely azért ne legyen túl merev!
• A túl engedékeny és túl szigorú és a túl aggodalmaskodó nevelés egyaránt helytelen! A szülő gyermeke számára akkor jelent biztonságot, ha szeretete mellett érzi határozottságát és erejét is!
• Ne legyen a gyermek türelmetlen, ideges, hangos jelenetek, veszekedések szem-és fültanúja!
• Minél kevesebb erőszakos, félelmet, bűntudatot, feszültséget keltő hatás érje a gyermeket - kevés mozi, tv ajánlott!
• A szülők gondoskodjanak arról, hogy a gyermek az iskolába felkészülten menjen, ne tartsa feszültségben készületlenségének tudata!
• Kisebbeknél hasznos a "Jó éjt mese"! A gyerekek a mesék hőseivel szívesen azonsítják magukat, a velük történt kellemes és kellemetlen eseményeket úgy mesélje ez a szülő, mintha az egy másik gyerekkel történt volna! Ezek a mesék megszabadíthatják őket nyomasztó emlékeiktől, bűntudatuktól. Ezért fontos, hogy a mese befejezése mindig feloldás legyen!
  

Forrás:
"…Hogy szebben beszéljen…" Szülőknek a beszédhibákról, OPI, Budapest, 1982.
Tanácsadó és terápiás tájékoztató beszédhibás gyermekek szüleinek, Tárogató Kiadó, Budapest, 1994.