Dadogás.HU

Kialakulásának okait a mai napig vitatják, de úgy tűnik, négy faktor játszik nagyobb szerepet benne, melyek közül általában többnek kell egyszerre zavart szenvednie ahhoz, hogy a dadogás valóban kialakuljon:

• Genetika: a dadogók körülbelül 60%-a öröklött hajlammal bír a dadogásra.
• Fejlődés: ha a gyermek nagyon későn kezd el beszélni, vagy más beszédzavarokkal is küzd, valószínűbb a dadogás megjelenése
• Családdinamika: a túlzott elvárások, illetve a gyorsuló életstílus is befolyásoló tényezők.
• Neurofiziológia: noha a kutatók évtizedek óta próbálják agyi képalkotó eljárások segítségével megtalálni a dadogás kialakulásáért felelős agyi struktúrákat vagy nem megszokott aktivitásmintázatot, egyelőre kevés egymással összecsengő tanulmány látott napvilágot.

Ezekről Roger Ingham 2001-ben készített egy összefoglaló tanulmányt, amelyben sorra veszi azon területeket, amelyek újra-és újra előkerülnek, és egyre inkább úgy tűnik, hogy diszfunkciójuk közrejátszik a dadogás kialakulásában. Ilyen például a temporális lebeny nem megfelelő aktivációja, ami a premotoros mező és a Broca-terület között az információfeldolgozás zavarához vezet, bár az ma még nem egyértelmű, hogy melyik diszfunkció az ok és melyik az okozat.

A jó hír az, hogy az információ továbbításának megszakadása csak átmeneti és úgy tűnik, módosítható is bizonyos technikákkal, amelyeknek pontosítása áttöréshez vezetne a dadogás kezelésében.

Fontos megjegyezni, hogy mivel a legtöbb kutatást felnőtteken végzik, az ok-okozati kapcsolatra sem tudunk igazán következtetni, azaz nem tudjuk, hogy a gyermekkor dadogás okozza-e az elváltozásokat, vagy ezek már gyermekkortól jelen vannak, és emiatt alakul ki a dadogás.

Forrás: pszicho for you