A dadogás tünetei

2016-12-01 22:46:13-kor,Ismeretterjesztés kategóriában

Lényegében nincs két egyforma dadogó és dadogás. Hétköznapi értelemben az dadog, aki beszéd közben elakad, ezért nehezen fejezi ki magát. A beszéd ritmusa megbomlik, a beszéd görcsösen szaggatott lesz. A görcsös megakadások a dadogás legjellemzőbb tünetei. Praktikusan erről ismerjük fel a dadogót. Ez a görcs többféle lehet: klónusos dadogásnál leginkább a szavak kezdő hangját, szótagját, esetleg az egész szót ismétli a dadogó; ha tónusos a görcs, akkor a beszéd elkezdése nehéz, ez leginkább a szavak kezdő hangjának elnyújtásában nyilvánul meg. A kétfajta nehézség vegyesen is előfordul.

A légzéstechnika helytelen, a görcs valamennyi hangképző szervre kiterjedhet. Sok kutatás foglalkozik a dadogók légzésének sajátosságaival. A dadogók légzése a dadogás alatt eltéréseket mutat. Ennek oka a nem megfelelően koordinált hasi és mellkasi légzés, a be- vagy a kilégzés elnyújtottsága, a kilégzés félbeszakadása belégzéssel, nem megfelelő levegőmennyiség felhasználása a beszédhez.

A dadogók hangképzésében a gégeizmok fokozottabb izomműködése a jellemző. Az artikulációs hibák nem annyira az egyes hangok formálásában, hanem inkább a hangok egymáshoz kapcsolásánál jelentkeznek. A dadogással, mint beszédbeli tünettel együtt több, ún. másodlagos tünet is megjelenik. Ilyenek lehetnek: önkéntelen mozdulatok, céltalan szemmozgások, izomremegés, tenyérizzadás, elpirulás stb.. A tünetekhez tartoznak a súlyosabb esetben megnyilvánuló együttmozgások is. Ezek a görcsös beszédmegszakítások pillanatában a test bizonyos részein jelentkező látható izomrángások, kimozdulások. Leggyakoribbak az arc, a nyak, a száj, súlyosabb esetekben a váll, a karok, sőt a lábak együttmozgásai. Jellemző tünet még a beszédfélelem (logofóbia): a beszédhelyzetek, bizonyos "nehéz" hangok kiejtésnek kerülése. A logofóbia szerepet játszik a dadogás súlyosabbá válásában is: minél jobban növekszik az egyén félelme attól, hogy rosszul fog beszélni, és minél hibásabbnak érzékeli hallása a kiejtést, annál fokozottabban sérül a beszéd önirányítása.

Forrás: HáziPatika