Dadogás.HU

Kifejező cím. Lajos Péter könyve valóban hasznos információkkal szolgál dadogóknak, érintett családtagoknak, szakembereknek és a téma iránt érdeklődőknek egyaránt. A könyv borítóján látható képet egy tizenkét éves dadogó fiú készítette, amikor arra kérte a szerző, hogy fesse le a dadogást. Lajos Péter könyve összegezni törekszik a dadogással kapcsolatos elképzeléseket, és egy lehetséges választ keres arra a kérdésre, mi is a dadogás. Olvasmányos, informatív, szakmailag igényes munka.

Az első fejezet a dadogás különféle meghatározásait és tüneteit ismerteti. Gyermekek példáin keresztül mutatja be, hogy milyen helyzetekben javul vagy romlik a dadogók beszéde, mi lehet ennek az oka.

A második fejezet a következő kérdésekre keresi a választ: Mi hozza létre a dadogást? Mi áll a beszédnehézségek hátterében? Hogyan kerülhet a dadogó "ördögi körbe" dadogása miatt? Függ-e a személytől, hogy dadogó lesz, vagy akárkiből lehet dadogó?

A 3. fejezet a dadogás statisztikáiról és azok hátteréről szolgáltat izgalmas információkat. Miért él arányaiban több dadogó a nagyvárosokban? Vajon az afrikai országokban is élnek dadogók? Miért veszélyeztetettebbek a fiúk, mint a lányok?

A negyedik fejezetben arra kaphatunk választ, hogy a szorongás okozza-e a dadogást, vagy a dadogás váltja ki a szorongást? Miért szegényesebb a dadogók mimikája? A dadogás nem csak a kommunikációt, hanem az egész viselkedést, a megjelenést és a mozgást is befolyásolja.

Sokak szerint a dadogás jelenségének lényege maga az izomgörcs, amely a beszédfolyamat felbomlásának hátterében áll. A görcs keletkezhet a légzőizmokban, a hangszalagokat mozgató gégeizmokban és a száj izmaiban, de akár egyszerre mindhárom területen és a beszédfolyamat minden fázisában.

Egy érdekes kísérletben, amikor dadogókat arra kértek, hogy beszéd közben tenyerükben nyomjanak össze és engedjenek ki egy gumilabdát, azt figyelték meg, hogy a görcs alatt ez az ütemes mozdulatsor lelassult vagy megállt.

A dadogás tünetei bizonyos helyzetekben csökkenek, más helyzetekben pedig súlyosbodnak. Csökkenhet a dadogás - sőt egyáltalán nem fordulnak elő görcsök - énekléskor, versmondáskor, szerepalakítás közben és közösen mondott szöveg esetén. Az ének megadott szövege, ritmusa, üteme, dallama segíti elő a beszéd folyamatosságát. Nem elhanyagolható az éneklést kísérő hasi légzés szerepe sem, mivel ez a légzéstechnika leveszi a terhet a görcsöknél megfeszülő mellkasi izmokról.

A dadogók meglepődve tapasztalják, hogy suttogás közben egyáltalán nem akadnak el a beszédben. Ekkor lágyan beszélünk, nem erőlködünk, a suttogó beszédnek megfelelő hangszalagállás nem ad esélyt a görcsöknek.

Sok dadogó beszámol arról, hogy angolul, németül vagy más idegen nyelven könnyebben beszél vagy nem is dadog. - nem koncentrál annyira a dadogásra.

Örökletesség: A kutatókat régóta foglalkoztatja a dadogás okai között az öröklődés szerepe. A szakemberek - gyakorlati munkájuk során - azt tapasztalják, hogy dadogó pácienseiknek több dadogó rokonuk van, mint a nem dadogóknak. Egyes vizsgálatok azt is kimutatták, hogy háromszor gyakoribb a dadogás az első felmenő nemzedékben, a szülők és azok testvérei között. Annak ellenére, hogy nagyon sokan elfogadják az öröklődés szerepét a dadogás okaként, igazából senkinek sem sikerült egyértelműen bizonyítani az öröklődés módját.

Melyik életkorban jöhet létre spontán javulás? Azok a kutatások tűnnek érvényesnek, amelyek szerint a dadogás bármely életkorban önmagától megszűnhet. Voltak olyan vizsgálatok, amelyek szerint a spontán javulás háromtól egészen harmincnyolc éves korig létrejöhet. Megerősítheti ezt a tényt az is, hogy idős korban a dadogás kevésbé elterjedt, ezért minél fiatalabb valaki, annál nagyobb az esélye a rendeződésre.

Hormonális hatások: A tesztoszteron nemi hormon szintje magasabb a férfiakban. A tesztoszteron csökkenti a bal agyfélteke működését, ahol a beszédközpont helyezkedik el, egyben növeli a beszéd- és nyelvi zavarok, köztük a dadogás megjelenésének kockázatát.

Sok logopédus szerint napjainkra mintha csökkenne a dadogók száma. És nemcsak a számuk, hanem a súlyosságuk is. A szakemberek véleménye szerint ennek oka az, hogy megváltoztak a szülők nevelési szokásai, attitűdjei, kevésbé tekintélyelvűek, szigorúak és korlátozók. Léteznek olyan kultúrák is, melyekben egyáltalán nem ismerik a dadogás fogalmát. Számunkra is igen tanulságos lehet például az indián törzsek esete, ahol hiányoznak a beszédre, teljesítményre vonatkozó társadalmi elvárások, a gyermekek szeretetteljes, testi kontaktusban gazdag gyermekkort élnek, nincsenek túlféltő, szorongó szülők és felnőtt korban sem játszik olyan eltúlzott szerepet a beszéd a társadalmi érvényesülésben, mint a mi kultúránkban.

"A dadogókra a beszédbeli gátoltság mellett a mozgásbeli gátoltság is jellemző, amely a gesztikulációban jól érzékelhető. A dadogó felnőttek kevesebb gesztust használnak, de ez a jelenség már egyes dadogó gyerekeknél is megfigyelhető. Egyrészt feltételezhető, hogy a meglassúbbodott mozgás miatt lelassul a gesztus-, az arc- és a beszédmozgás is. Ezeknek az egymásra hatásoknak az ellenkezője is elképzelhető. Az akadozó, lelassult beszédmotorika miatt az arcmozgás, a gesztus szenved kárt.

Más vélemények szerint a különféle testrészek mozgásának - pl.: váll, nyak, száj, hát, nyelv, stb. - nehézsége nem szervi, hanem lelki eredetű. Ezek a testrészek a nem beszédes kommunikáció kialakításában vesznek részt, és mozgásukban jelentkező zavarokat a dadogók beszédfélelme miatt megjelenő stressz okozza.

KATZ - BERNSTEIN klinikai tapasztalatai szerint a dadogó gyermekek gondolataikat és érzelmeiket nem tudják megfelelően kifejezni. Nem tudják azokat szavakba önteni, és nem tudják megjeleníteni érzelmeiket arcjátékukkal és gesztusaikkal. Miért nem? Mer nem tanulták meg. A gyermekeknek a fejlődés egy bizonyos szintjén nagyobb a kifejező szándékuk, mint a kifejező képességeik. Gondolataik előbbre járnak, mint a beszédük. A dadogó gyermekek korábban kezdtek el beszélni, mint társaik, és később kezdtek dadogni. A túl gyors fejlődés miatt a beszéd kialakulása nem került szinkronba a gondolkodás fejlődésével. Az is elképzelhető, hogy a gyermeket környezete valamilyen módon sürgette a beszéd elsajátítására. A fejlődés lépcsőinek kihagyása vezetett a dadogás kialakulásához. A terápiában meg kell tanítani a gyermeket gondolatainak és érzelmeinek megfelelő beszédes és nem beszédes úton történő kifejezésére.

A dadogók negatív énképe hatással van testképükre is, nem szeretnek tükörbe nézni és önmagukkal foglalkozni sem. A dadogók beszűkült, görcsös mozdulatai félszeg, szorongó ember benyomását keltik.

Egy vizsgálatban 140 nő és férfi felnőtt dadogót figyeltek meg és osztályoztak a személyiség, az intellektus, a fizikai megjelenés és a szociális karakter szempontjából. Az eredmények szerint ezek közül a legjobban a fizikai megjelenés függ össze a dadogással.

A dadogók mozgásának megfigyelése új kezelési módszerek kialakításához vezetett. Akadnak olyan terápiás kezdeményezések, amelyekben az artikulációs mozgások ügyesítésén kívül a test masszírozása is szerepel a test- és a beszédműködések aktiválása céljából.

Talán nem mindenki tudja, hogy a magyar logopédiának nagy hagyományai vannak a dadogás kezelésében, és nem egy "nemzetközi szabadalommal" büszkélkedhetünk: "Minicsoport- terápia" (Mácsainé Hajós Katalin - Tarkovács Ágnes - Juhász Ágnes), Terápiás játék dadogókkal (Klaniczay Sára), Szabad asszociációs képek (Lajos Péter), Rituális terápia (RIT) (Juhász Sándor - Feketéné Gacsó Mária), Gyermek Rit (Lajos Péter - Rudas Zsuzsanna)

A dadogást az egyik legnehezebben kezelhető beszédhibának tartják a szakemberek. Kezelésében nincsenek kőbe vésett szabályok, az eredmény nagyban függ a terapeuta személyiségétől, kreativitásától.

Lajos Péter munkájában érezhető mind az a szakmai tapasztalat, érzékenység, elköteleződés és empátia, mely a sikeres dadogó terápia záloga. Saját praxisából vett példák színessé, olvasmányossá teszik a szakirodalmi részeket.

Kapcsolódó linkek:
Kiadó: Betűbazár - Krasznár és Társa Bt.
Szerző: Lajos Péter