Lajos Péter: A jéghegy csúcsa

2016-11-25 22:29:44-kor,Érdekesség kategóriában

Lajos Péter 2004. december 4-ei előadása amerikai tapasztalatairól

Változtassuk meg a beszédet, módosítsunk azon; fontos a beszédmodifikáció. Tudjuk meg, mit kell kijavítani.

Démoszthenészről, a kiváló ókori szónokról sokan tudják, hogy mestere volt a szónak, de lélegzete ki-kihagyott, rosszul beszélt. Szathürosz elmondta, melyek beszédének hibái, megismertette azzal, amit eddig nem tudott.

Gálffi László nehezen beszél, ám beszédtechnikát tanít a Színművészeti Egyetemen, tudja, hogy mit kell kijavítani. "Először logopédiával kell foglalkoznom, nem pedig művészi beszéddel." Segítenek a légző-, lazító-, beszédtechnikai gyakorlatok. Hibájuk, hogy tanteremben működnek, de a tanultak az életben nehezen alkalmazhatóak.

A dadogásról szóló első írásos feljegyzések nagyon régiek.Hippokratesz (Kr.e. 460-377) már az ókorban leírta a dadogás kínzó állapotát.

Beültetett, idegen szervként működnek az inplantátumok, (pl. levegővétel minden szó előtt), de ez idegenné válik az ember számára. Kőszegen a Beszédjavító Intézetben beszéd közben vezényeltek.

A relaxációs terápiák a lelki gyógyítás eszköztárába tartoznak. Tapasztalati tény, hogy a nyugalom és a jó közérzet az izomzat ellazulásának és a pihenésnek a helyzeteiben jelenik meg leginkább. Ezért a relaxációs módszerek valamennyi változata magába foglalja a nyugalmi testhelyzetek és az izomellazítás követelményét.

  • Relaxációs módszert (a feszültség okozza a görcsöt) - nem lehet rövid idő alatt elsajátítani. A relaxációs módszerek előnyei: a módszerek rövid idő alatt elsajátíthatók, ellenőrzésük kimunkált, tág körben alkalmazhatók, módszertanuk egyszerű, a beteg aktív résztvevő, csoportosan is alkalmazhatóak
    Relaxációs módszer többek között a hipnózis - gyors javulást ígér, varázs szövegek (pl. Nézz a másik szemébe, stb.), ha az illető hisz benne, hatásos lehet; a kezelő karizmája segíthet, számít a kialakított kapcsolat. Egy másik relaxációs módszer az autogén tréning.
  • Gyógyszeres kezeléssel is érhető el javulás.

Freud szerint a dadogás egy tünet, azzal kellene foglalkozni, mi mozgatja. Ő klasszikus pszichoterápiát alkalmazott: a pszichológus meghallgatja, mi a probléma.
Tünet: Nem tudunk jól beszélni bizonyos helyzetekben, dadogunk.
F: az apánkkal konfliktusunk volt, és mindenkinél, akivel hasonló helyzetbe kerülünk, előjön.
Sokan nem képesek arra, hogy a gyerekkoruknak ezt a részét felidézzék, pedig érzelmileg is fel kell dolgozni ezt a konfliktust. Ami velünk történik: belső zavar. A külső konfliktust bevisszük. A konfliktus feloldódik, de még továbbra is dadogok, mert érzelmileg azt még nem dolgoztam fel.

Magyarországon a szemlélet más: Mi a dadogás oka? Mágikusan hiszünk abban, hogy ennek van valami oka. A budapesti iskola (pszichoanalitikus mozgalom) az európai vonalat követi, azt keresi, mi az oka.

Az USA-ban a logopédiai kezelésnek más rendszere van, mint nálunk. A logopédiai rendelők, beszédklinikák a nagyobb egyetemeken működnek. A kezelések reggeltől estig, intenzív formában zajlanak. Amerikában viselkedés terápia terjedt el (behaviorizmus). Amerikában a kapcsolatok felszínesek, a gyermekkor kapcsolatai megszakadnak a gyakori költözések következtében. Nincs intimitás. (Ezzel ellentétben a filmjeiken nagy érzelmeket látunk). Ott szokásos üdvözlésnek számít a "How do you do?" (Hogy vagy?) kérdés, nálunk ennek más értelme van, intimebb, mi őszintén kérdezzük és választ is várunk rá.

Az amerikaiak rendkívül funkcionalisták, nem öltözködnek túl. Az amerikai a probléma megoldására koncentrál, az európai ember csak magára a problémára. Az amerikai azt hirdeti, hogy nyugodtan dadogjunk, de tudjunk vásárolni, enni, pizzát rendelni, stb. Akkor illeszkedtél be a társadalomba, ha van bankkártyád, jogosítványod, ha ismered a metró használatát, stb. A beszédterápiák sem hatolnak mélyre, a lényeg, hogy tudj működni a társadalomban, tudj kérni, telefonálni stb. Ha örökösen elkerülöd a beszédhelyzeteket, soha nem fogsz jól beszélni.

Pl. fóbia a buszozástól - a terapeuta a pácienssel együtt felszáll a buszra, és tudatosítja benne, hogy nem is olyan nagy dolog, ha végighány három másik embert. (ne essünk kétségbe dadogásunktól, fogadjuk el, viselkedjünk természetesen)

Edward Lee Travis - a logopédia atyja (pszichológus)
Az Iowa Egyetem beszédklinikájának 1. igazgatója. Megalapította a Logopédiai Szövetséget. Kutatta az agyfélteke dominancia - dadogás kapcsolatát.

Bryng Bringelson (Travis tanítványa)
Amerika első dadogóterapeutája. Hitt abban, hogy a dadogás tudatosan befolyásolható.

Az ő nevéhez kötődik az önkéntes dadogás: dadogj akkor is, amikor nem kellene, imitáld! Le kell küzdeni azt a félelmet, amit az okoz, hogy mi lesz, ha látnak engem dadogni. (A szorongását a zsebében tartja és előveszi.) Ha ez sikerül, nem félünk, mert képesek vagyunk elviselni a helyzetet. A terapeuta elkíséri páciensét, és részt vesz a beszédhelyzetekben (pl. vásárlás).

A csoportterápia lényege: összegyűlnek a dadogók és beszélnek a problémájukról. Előnye, enyhíti a problémát, ha valahol tudsz beszélni arról.

Person who stuttering - a személy, aki dadog. Ezzel is elválasztja a problémát az embertől (nem a gyökereinkben hordozzuk).

Bringelson három tanítványa közül, az egyik Wendell Johnson (Iowában, klinikát neveztek el róla). Szerinte: a dadogás az, amit az ember azért tesz, hogy elkerülje a dadogást. Bizonyos népeknél nem jelenik meg a dadogás, ezért erre a jelenségre nincs szó (indiánok), a civilizáltabb népeknél inkább előfordul. Oka a társadalmi stressz.

Nálunk, ha a gyerek dadog, mire szakemberhez jut, eltelik fél év. (Ezzel kapcsolatban Zsuzsi megkérdezte, hogy ő, mint leendő védőnő tanácsolja-e azt a szülőknek, hogy forduljanak hamarabb orvoshoz? Dr. Lajos Péter ezt a kérdést nem erősítette meg határozott IGEN-nel, ám metakommunikációjából azt olvastam ki, hogy a szakember felkeresésével ne sokat (max. 1-2 hónap) várjanak a szülők.

Amikor a dadogó elakad (to)- szándékában áll tovább beszélni. Próbálkozik (több mindennel is), hogy tovább mondja (to-to - klónusos dadogás), ehhez megpróbál a fejével is segíteni. Ezek beépülnek a dadogásba, és tünetekké válnak. A dadogás olyan, mint egy hagymahéj, rárakódnak a dolgok (pl. viselkedés).

A terápiában meg kell találni, hogy mi az igazi dadogás. Pl. to és nem to-to-to-to

A dadogó akkor képes befolyásolni a dadogását, ha ismeri (tudja) melyek a hagymahéjak.

A dadogó négyszemközt jobban beszél, mint társaság előtt. A terápia során, ha már magabiztosabban, jobban beszél, meghívják a hozzátartozókat, és tósztokat mondanak - így gyakorolja a közönség előtti beszédet.

Charles Van Riper (1905-1994)- súlyos dadogó volt, novellákat írt, híres terapeuta. Dadogása miatt az apja elverte, a nővére bújtatta ilyenkor a padláson. Bringelson tanította beszédét. Amerikában az emberek nyitottabbak a kezelő személlyel szemben. Ő állította fel a dadogás képletét, a terápiája menetét MIDVAS-nak nevezte el.

Ez egy angol mozaikszó,
M - modifikáció, motiváció azzal lehet jól dolgozni, aki motivált,
I - identifikáció, figyeli a saját dadogását (a gyerek felszabadultan dadog, a felnőtt görcsösebbek)
D - deszenzivitáció az illetőt érzéketlenné kell tenni a saját dadogásával szemben,
V - variáció, be kell ültetni egy új beszédmódot, de csak akkor, ha azt már jól kitisztították. El kell távolítani a rossz szokásokat. (Miért fúrják ki a fogunkat, amikor az már úgyis lyukas?)
A - aproximáció közelítés a jó beszédhez /Vékássy ezt görcskezelésnek nevezi/ (modifikáció - görcsanalízis: három fázisa van:

  • előkészítés: amikor még nincs görcs, de érezzük, hogy lesz és megpróbáljuk elkerülni
  • kivezetés: ha benne vagyunk, ki kell tudni jönni belőle
  • abbahagyás: ha túl vagyunk rajta, megkönnyebbülünk.)

S - stabilizáció az új állapotot stabilizálni kell, kimegyünk, és közönség előtt beszélünk.

Joseph Green Sheehan - Tőle származik a jéghegy hasonlat, ami látszik, az a jéghegy csúcsa. Ami alul van, az, nem látható (beszédelkerülés, szégyen, szorongás, félelem, rejtőzködő viselkedés)

Rossz felfogás, ha a terápia eredményének tulajdonítjuk azt, ha már nem dadogunk.

Kognitív áthangolás: a dadogó ember gondolkodás módját kell megváltoztatni.

Viselkedésterápiák rendszere:

  • modifikált viselkedés (Van Riper)
  • fluency shaping (Webster Ryan) lágy hangindítás, a hangok egymáshoz kötése, folyamatosság
  • behaivor modification (Ingham, Lindcombe) megjutalmazza a viselkedést

Az előadás végén további nevek hangzottak el: Thomas David Kehol, Frances Cook (kognitív terápia), Rosenthal (Tranzakció analízis)

Kapcsolódó oldalak:
Lajos Péter: Dadogásról mindenkinek (könyvajánló)
Lajos Péter honlapja

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ azért, hogy weboldalunk használata során a lehető legjobb élményt tudjuk biztosítani.