Dadogás.HU

Az alábbi leírás részlet Tóthné Aszalai Anett: Logopédiai tevékenység, dadogó gyermekek komplex kezelése című írásából, amely megjelent a Kultúra és Közösség című folyóirat hasábjain. A leírás végén megtalálhatóak a linkek!

Hódmezővásárhelyen az Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó intézményében 13 éve foglalkozunk dadogó óvodás gyermekek logopédiai ellátásával. Terápiás szemléletünk alapja a komplex művészeti terápia, a Kokas Klára által kidolgozott „komplex esztétikai nevelés” dadogókra alkalmazott változata, melyet Schmidtné Balás Eszter dolgozott ki (Balás 1990). Ezt a módszert alkalmazzuk óvodás korú dadogó gyermekek csoportos kezelésére. A terápia nem a beszédhibára, hanem a dadogó gyermekre és környezetére együtt összpontosít. A dadogás kezelése speciális szaktudást igényel, ezért modellünkben a gyermekcsoportot logopédus vezeti, és pszichológus ko-terapeutaként vesz részt a foglalkozásokon. Így valósul meg a szakemberek közöt ti folyamatos együttműködés a súlyos beszédhibás gyermekek ellátása során. A terápia célja: művészi élmények, alkotó tevékenység által a személyiség fejlesztése, s ezen keresztül indirekt módon a kommunikációs nehézségek, beszédtünetek enyhítése. Mi történik a foglalkozáson? A gyerekek azt mondanák: „gyönyörűen énekelünk”, „szépen táncolunk” és „csodaszépet festünk”. A foglalkozás területei: ének-zene, mozgás, ábrázolás. A bizalmat nyújtó terápiás légkör, a biztonságot nyújtó szabályok, a rendszeresen ismétlődő játékok a gyermekek számára az állandóság, biztonság érzetét nyújtják. Erősítik az önbizalmukat, önértékelésüket, kreativitásukat, és ezen keresztül a beszédtünetek is enyhülnek. A terápia helyszíne az Intézmény barátságos, megfelelően felszerelt csoportszobája. A csoportba a térségben dolgozó logopédusok és óvónők javaslata alapján kerülnek a gyermekek. A terápia fő területei: pedagógus tréning, szülőcsoport, gyermekcsoport, foglalkozások a szülő részvételével.

Óvodás korú gyermekek esetében a beszédzavar még ritkán tudatos. A szülőket, a családot, az óvodát zavarja leginkább a beszédhiba, és a peda gógusoknak nincs elegendő információjuk a megfelelő segítő technikák alkalmazásáról. Ez indokolja modellünkben azt a segítő tréninget, melyet a csoportba járó dadogó gyermekek pedagógusai számára dolgoztunk ki. Érzékenyítő tréningünk célja az információbővítés a dadogás okairól, folyamatáról, a segítő technikák bemutatásával és sajátélményű
megtapasztalásával.

A jelentkezést követően, az első találkozáskor kerül sor a részletes anamnézis felvételére több ülésben. A logopédus, pszichológus közötti munkamegosztás szerint általában a pszichológus veszi fel a biológiai, orvosi, szocio-kulturális anamnézist, valamint az intézményben kidolgozott szülői hatékonyságot és elégedettséget vizsgáló tesztet (Szél 2010). A logopédus feladata a részletes beszédanamnézis felvétele, a jelen állapot megismerése, magnó- vagy videófelvétel készítése. A differenciáldiagnózis felállítása után egyéni vagy csoportos logopédiai vagy pszichoterápiát javasolunk, néhány esetben pszichiáter szakorvos vizsgálatát. A logopédiai csoportba kerülés feltétele a terápiás szerződés elfogadása mind a szülő, mind a gyermek részéről.

Az együttműködés a terápiában több szinten is megjelenik. Jelenti a gyermekkel, szülőkkel és a szakemberekkel történő együttműködést is. Havonta egyszer a szülők (általában az anyák) részvételével tartjuk a foglalkozást. A szülő aktív jelenléte a foglakozáson kevéssé általános a logopédiai gyakorlatban. A közös foglalkozás különleges alkalmat jelent a gyermek, szülő, logopédus kapcsolatában egyaránt. Közös lesz az élmény, a játék a foglalkozáson, mely fokozza a terápiás hatást. Az anyák is átélhetik a gyakorlatok oldó, lazító hatását. Olyan játékokat választunk a tervezés során, melyek erősítik a szülő-gyermek kapcsolatot, a szülői kompetenciákat, a kreativitást, önbizalmat, segítik a leválást. Páros lazító- és légzőgyakorlatok, hanggyakorlatok, bizalomgyakorlatok, dramatikus játékok, átváltozások, közös ábrázolás alkotja a logopédiai óra fő részeit. A logopédus-pszichológus terapeutapár modell folyamatos mintát biztosít a szülők számára az interakciós folyamat során, a beszélgetésekben, játékokban. A kommunikációjuk, hangvételük, kérdéseik, empátiás készségük, a gyermek dicsérete és irányítása, fegyelmezése a gyermek teljes elfogadását tükrözi. Ezt a mintát közvetítjük, és indirekt módon adjuk tovább a szülők számára is; a beszédhibás gyermek teljes elfogadását, hogy kiteljesedjen személyisége, s hogy ezen az úton a beszédhibája is enyhüljön, megszűnjön.

A pszichológus szakember vezeti a gyermekcsoport mellett működő, a dadogó gyermekek szülei számára indított szülőcsoportot is. Ez a csoport havonta egy alkalommal a gyermekek nélkül ül össze. A szülőcsoport fontos visszajelzést jelent a szülők
számára; a csoportdinamika hatását használja fel, hogy változást érjen el a szülők magatartásában gyermekükkel kapcsolatban. A szülőcsoport feladata a szülőszerep megerősítése, a bűntudat enyhítése, feldolgozása. A szülőknél gyakran tapasztalható, hogy nehezen fogadják el a dadogó gyermeküket. Szorongást, tehetetlenséget, agressziót éreznek. A szülőcsoport egyik célja, hogy elfogadtassuk a gyermeket, hibáival és értékeivel együtt. A szülőcsoport témái: az anya-gyerek kapcsolat természetének megfogalmazása, a gyermekneveléssel járó sikerélmények feltárása, a csoporttagok közti társas támogatás kialakítása, a szülők megküzdési módjainak azonosítása, egymás konfliktus-megoldási stratégiáinak megismerése, a szülő-gyermek kapcsolat erősítése a gyermekterápia iránti elkötelezettség fenntartása, a család és barátok társas támogató szerepének tudatosítása.

Forrás: Kultúra és Közösség című folyóirat 2010 III. száma

Kapcsolódó oldalak:
Kultúra és Közösség - művelődéselméleti folyóirat
Schmidtné Balás Eszter: Képes könyv a dadogásról és más dolgokról